7 trend, amit minden informatikai vezetőnek tudnia kell 2026-ra

Az ágensalapú mesterséges intelligencia és a fejlett folyamatvezérlés elérkezett, és kézzelfogható üzleti értéket kínál a szervezeteknek. A kérdés már csak az: mi lesz azokkal a hagyományos rendszerekkel, amelyekre a vállalata eddig épített? Könnyen lehet, hogy épp ezek válnak a modernizáció legfőbb gátjává.  

Ha 2026-ban versenyképes és korszerű működésre törekszik, az autonóm MI-ágensek és a komplex folyamat-összehangolás integrációja megkerülhetetlen. Összefoglaltuk a legfontosabb stratégiai lépéseket:  

‍

1. A töredezett döntéshozatal sokba fog kerülni

A nem összehangolt, decentralizált döntéshozatali folyamatok jelentős működési többletköltséget generálnak. Ez a struktúra növeli az átfutási időt és a hibás stratégiai lépések valószínűségét. Az egészségügyi szektor tapasztalatai jól szemléltetik a problémát: a döntési szintek széttagoltsága betegenként akár 10%-kal is emelheti a kiadásokat. Amennyiben a felelősségi körök és az információáramlás rendszerek és csapatok között szétforgácsolódnak, a szervezet aránytalanul magas árat fizet a tervezett célok eléréséért.  

‍

2. A költségnyomás és a BOAT: a növekedés új iránytűje

2026-ra azok a vállalatok, amelyek valódi költségcsökkentést és hatékonyságnövelést céloznak, átállnak az üzleti folyamat-orkesztrációs és automatizációs technológiákra (BOAT – Business Orchestration and Automation Technologies). A szétaprózott, célszerszámokból álló eszköztár ideje lejárt: a szervezeteknek egységes vezérlési platformra van szükségük, amely egyetlen keretbe fogja a folyamatautomatizálást, az iPaaS-t, az RPA-t és a munkafolyamat-kezelést.  

A technológia térnyerését a számok is igazolják: a Gartner előrejelzése szerint a BOAT-megoldásokra fordított kiadások már 2025-ben 35%-kal, közel 7 milliárd dollárra nőttek, 2029-re pedig meghaladják a 21 milliárd dollárt.  

‍

3. Operatív jóváhagyás helyett stratégiai felügyelet: szintet lép az emberi munkaerő

A folyamatorkesztráció és az ágensalapú MI térnyerésével a munkatársak szerepe a manuális feladatokról a rendszerszintű felügyeletre és a kivételkezelésre tolódik át (human-above-the-loop).  

A McKinsey szerint az így újratervezett folyamatok akár 50%-os idő- és erőforrás-megtakarítást hozhatnak. Ez nem felületi automatizálás, hanem mélyreható átalakítás: egy vezető bank már felére csökkentette a ráfordításait azzal, hogy a csapatokat a párhuzamosan futó MI-ágensek felügyeletére állította át.  

‍

4. Valós áttörés vagy üres ígéret az ágensalapú AI?

Bár a piacon óriási a felhajtás, a Forrester szerint a cégek alig 15%-a vezet be valódi ágensfunkciókat, a Gartner szerint pedig a projektek 40%-a 2027-re elbukik a tisztázatlan üzleti érték és a gyenge irányítás miatt.  

A szállítók ígéretei helyett a valós képességekre kell fókuszálni: kizárólag a beépített folyamat-összehangolással, szilárd adatmenedzsmenttel és vállalati szintű biztonsági kontrollal rendelkező platformok biztosítanak valódi megtérülést.  

‍

5. Fókuszált kísérletezés: így hozzuk ki a legtöbbet az ágensalapú AI-ból

Az ágensalapú PoC-projekteknél nem elég a technológiát és az azonnali eredményeket nézni. A hosszú távon sikeres vállalatok olyan üzleti esetekkel kísérleteznek, amelyek nemcsak felgyorsítják az adott részfolyamatot, de megtanítják a szervezetet az ágensek hatékony irányítására, felügyeletére és rendszerszintű skálázására is.  

‍

6. Az AI bevezetéséhez a vállalati adatokat is rendbe kell tenni

Sok vállalat szeretné használni a mesterséges intelligenciát, de az adatai még nincsenek erre felkészítve. A szükséges információk különböző rendszerekben, egymástól elszigetelten találhatók. Az MI-ágenseknek pedig nem elég hozzáférniük ezekhez: azt is érteniük kell, hogyan kapcsolódnak egymáshoz.  

Ehhez egyfajta közös fogalomtérképre van szükség, amely megmutatja például, hogy egy ügyfélhez mely szerződések, megrendelések és számlák tartoznak. Ezt nevezik szemantikai rétegnek vagy ontológiának.  

2026-ban ezért az lesz a döntő, hogy az MI mennyire látja át a vállalat működésének összefüggéseit. Azok a cégek, amelyek összekapcsolják az adataikat, és értelmezhetővé teszik őket az MI számára, a napi munkában is hasznát vehetik a technológiának. A többiek könnyen megrekedhetnek a kísérletezésnél.  

‍

7. A következő nagy lépés: együttműködő MI-ágensek és folyamatvezérlés

Míg a jelenlegi fókusz a tudásmenedzsmenten, az elemzéseken és a chat-alapú rendszerkapcsolatokon van, az új generációs megoldások már az ágensek szinkronizált együttműködésére épülnek. Ebben a modellben az autonóm MI-ágensek munkáját egy központi réteg hangolja össze – a munkafolyamat- és ügykezelő motorokat mindinkább intelligens, önálló orkesztrációs keretrendszerekre cserélve.  

‍

A lényeg

2026-ban elválik egymástól a kísérletezés és a valós értékteremtés: a szétaprózott, szigetszerű megoldások kora lejárt, mert egyszerűen nem skálázhatók. Az MI-kezdeményezések sikere – vagyis az ugrás a mintaprojektek (PoC) szintjéről az éles üzleti alkalmazásig – kizárólag azon múlik, hogy a vállalat képes-e egy kézben tartani és megfelelően irányítani a folyamatait, az adatait és az autonóm ágenseit.  

‍

Készen áll a szervezete?  

‍

Fedezze fel a vállalati automatizálási betekintéseket: blackbelt.hu

‍

‍

Forrás: mendix.com/it-content-hub  

‍