Alapjaiban alakítja át a back-office-t az alacsony kódú fejlesztés

Mikor érdemes automatizálni a back-office folyamatokat? Értelemszerűen akkor, ha az automatizáláshoz szükséges fejlesztések-beszerzések költsége nem magasabb, mint az automatizálással elérhető megtakarítás. Mivel azonban az üzlet sikere nem kis részben a back-office munkáján áll vagy bukik, érdemes átgondolni: hogyan lehet digitalizálni olcsón és rugalmasan a folyamatait.

Egy étterem arca a pincér és a sommelier. Kalauzolják a vendéget a kínálatban. Mivel ők állnak a fronton, fontos, hogy mindig elegánsan, frissen vasalt, ragyogó ingben, feszes nyakkendőben várják a betérő vendéget. De mit érne a legkifogástalanabb szerviz, ha a dizájnos tányéron a odakozmált tegnapi rántott húst szolgálnák fel háromnapos, krumplival és néhány fonnyadt salátalevéllel, amihez a sommelier csapból engedett klóros vizet kínálna?

Ha gyors a back-office, gyors az üzlet is

De hogy jön ide egy jól-rosszul működő étterem? Úgy, hogy pontosan leírja a a front-office és a back-office lényegét, egymáshoz való viszonyát. A vasalt inges pincér a front-office: biztosítja, hogy a vendég a lehető legkényelmesebben, akadálymentesen és élményszerűen jusson kedvenc ételeihez és italaihoz. A konyha és az ott dolgozók a séftől a könyvelőn és beszerzőn át a fekete mosogatóig a back-office: beszerzik az alapanyagokat, biztosítják a tiszta tányért, a tökéletes falatokat, kikalkulálja az adagok bekerülési költségét és végfelhasználói árát, gondoskodnak róla, hogy pontos legyen a vendégnek kiállított számla, ha újabb ember kell a konyhára, beléptetik, intézik a szükséges adminisztrációt és így tovább.

Bármely vállalatnál definíció szerint a back-office szerepe, hogy támogassa a front-office munkáját. A back-office-ban végzik az adminisztratív feladatokat (pénzügy, számvitel, informatika stb.). És bár jellemzően nem a back-office termeli a pénzt, ahogy az éttermi példánál is, nélküle a legjobb front-office is üres pincérelegancia. A back-office-on múlik, hogy a vállalat jól működik-e, de a front-office-tól érkező visszajelzések nélkül sötétben tapogatózik. Csak a pincértől tudja, mit enne a vendég. És ha megvannak az információk, akkor szerencsés esetben a back-office gyorsan reagál – és konkurenseivel szemben előnyt szerez.

És itt álljunk is meg egy pillanatra.

Minden vállalat szoftvergyártó lesz

Hogyan lehet gyorsan reagálni? Voltaképpen erről szól évek óta minden: a digitális átalakulásról és az agilis vállalatról. Ez az a két, egymással szorosan összefüggő terület, amitől javulhat a vállalat reagáló képessége. Ez azonban csak folyamatos szoftverfejlesztéssel valósítható meg. A piacelemzők évek óta sulykolják, hogy a digitális transzformáció mindenkit elér. Még a hagyományosan magas digitalizáltsági szinten lévő bankoknak is komoly kihívást jelentenek a gyorsabban és bizonyos réspiacokat hatékonyabban lefedő fintechek. A gyártó szektorban az Ipar 4.0 tölt be diszruptív szerepet, az ingatlanpiacra a proptechek hoznak új gondolkodást, a mezőgazdaságban agtech/agrotech cégek friss levegőt... Nap mint nap tapasztaljuk, hogy a digitális reagálási képesség, a reagálás gyorsasága pillanatok alatt képes átrendezni a piaci erőviszonyokat egy-egy iparágban.

Ezért is mondja joggal az IDC, hogy ma már minden vállalat egyben szoftvergyártó cég is, sőt többségük – a sikeresebbek – néhány éven belül szektortól függetlenül szoftvervezérelt digitális innovációs gyárrá alakulnak napi kódtelepítéssel. Ennek a változásnak vannak egészen látványos jelei: például a világ legnagyobb autóipari beszállítójánál, a Robert Bosch-nál, amely magára ma már részben szoftvercégként tekint, a szoftverfejlesztés és a hagyományos autóipari mérnöki területek kezdenek összeolvadni.

A nagy igazság azonban az, hogy a nagyvállalatok többségénél egyszerűen nincs elég kapacitás arra, hogy az IT olyan tempóban szolgálja ki a back-office igényeit, ahogy arra szükség lenne a versenyképesség növeléséhez. Az ott dolgozóknak a pénzügytől a beszerzésen át az üzemeltetésig mobil és workflow alkalmazások, portálfunkciók kellenek – sokféle és tegnapra. Sok szervezet egyedi módszertanokkal, az igények leadásának szigorú szabályozásával, esetleg az architektúra átalakításával próbálta úrrá lenni az igény és a szállítás közötti feszültségen. Ám ezek legtöbbször az igények korlátozásával járnak.

Jó ötlet, folyamatosan javuló megvalósítás

A low-code fejlesztői platformok megjelenése – nem függetlenül a diszruptív és a digitalizációs trendek megerősödésétől – azonban egy alapvetően új megközelítést hoztak. Bár az alkalmazásfejlesztést magasabb absztrakciós szintre emelő, kódírást csak minimálisan igénylő fejlesztőeszközök több mint tíz éve megjelentek, a fogalmat csak 2014-ben definiálta a Forrester Research. Eszerint akkor nevezhető egy fejlesztői környezet low code platformnak, ha biztosítja az üzleti alkalmazások gyors kiadását (delivery) minimális kézi kódolás és a bevezetés (setup, training stb.), valamint alacsony beruházásigénye mellett.

Azóta nagy előrelépés történt: ma már az üzleti folyamatokat támogató eszközök nagy gyártói (Microsoft, Oracle, ServiceNow, Salesforce) is beszálltak a piacra – és a low-code eszközök is sokat finomodtak. A világ egyik vezető low code fejlesztőeszközét gyártó Mendix (a céget Magyarországon a BlackBelt képviseli), már kilenc kritérium alapján határozza meg a (jó) low code platformot. Biztosítson modellvezérelt fejlesztést, adjon keretet az érintettek kollaborációjának, támogassa a vállalati alkalmazásfejlesztés teljes életciklusát agilis munkafolyamatokkal, legyen mögötte egy olyan felhős háttér, amely biztosítja a gyors alkalmazástelepítést, legyen nyitott, azaz legyen bármivel integrálható, támogassa a többfelhasználós fejlesztést, adjon teret a kísérletezésnek és az innovációnak, de biztosítsa a maximális irányítást és kontrollt, és végül jöjjön létre körülötte közösség, mert egy platform közösség nélküli nem platform.

Arra, hogy a Mendix mit mond, már csak azért is érdemes figyelni, mert a Gartner kutatócég low coding eszközökről kiadott legfrissebb Magic Quadrantjában (2020. szeptember) a cég platformját a vezetők negyedében a legvizionáriusabbnak értékelte olyan versenytársakhoz képest, mint az Appian, a Microsoft, a Salesforce vagy az OutSystems.

Back-office-ból tovább az ERP felé

A jó low code platform nem csak az üzleti elképzelések és az IT (fejlesztés) között képez hidat, hanem a másik irányba, a vállalatirányítás felé is. És épp ez az, amit a Mendix követendőnek tart. A Gartner külön kiemeli a platform értékelésében az SAP-val való startégiai partnerségét, hopgy képes szorosan integrálódni a HANA-val, valamint a platform legújabb innovációját, a Data Hubot, amely a vállalati adatforrásokhoz (Microsoft, SAP, Siemens Teamcenter stb.) való hozzáférést biztosítja a Mendixben.

Régebben minden belső vállalati alkalmazásfejlesztés bejárta a következő utat. A back-office-ban a frontról kapott visszajelzések alapján megfogalmazódik egy ötlet, amihez kellene egy belső alkalmazást fejleszteni, például egy már létező reporting alkalmazás módosított, mobilos változatát. Egy üzleti elemző megfogalmazza a specifikációt, majd azt átadja a szoftvertervezők, akik elkészíti a rendszertervet, és részfeladatokra bontja, majd áttolja programozóknak, akik lekódolják. A terméket a tesztelők tesztelik stb. Több kör után elkészül a release, amit már lehet integrálni a vállalati rendszerbe. Közben eltelik egy-két hét vagy akár hónap, és mire elkészül a belső alkalmazás, ami lefoglalta öt-hat ember munkaidejének egy jelentős részét, már lehet is nekifogni a módosításának, mert közben változott az üzleti környezet, tehát a koncepció is. Az esetek többségében az ágyúval verébre esete forog fenn. Azaz olyan kisebb hatókörű fejlesztéseknél is ez a metódus érvényesül, ami voltaképpen csak egy korábban leprogramozott feladata egyik variációja. Ennél sok esetben olcsóbb, ha az adott riportot valaki időnként kézzel előállítja.

A low-code platformok megfordítják a gondolkodást. Abból indulnak ki, hogy a legtöbb ismétlődő folyamatnál kisebb-nagyobb változtatással lényegében ugyanazokra a funkciókra, eljárásokra, adatokra van szükség. Ha tehát előre elkészítik ezeket, akkor a feladatok egy jelentős részét át lehet tolni a back-office-ban ülőkhöz: egy grafikus felületen legózzák össze, milyen funkcióra van szükségük, maga a platform pedig a korábbi munkák és esetek alapján automatikusan legenerálja az alkalmazás kódját. Ha valami nem menne, akkor persze jön a fejlesztés, és összecsiszolja, ahogy az alkalmazás integrálásáért is az IT felel. A Mendix ehhez még a gépi tanulást is bevetette a saját platformján, hogy menet közben javaslatokkal segítse a citizen developert, azaz civil fejlesztőt.

Ez a gyorsabb alkalmazásfejlesztés back-office folyamatokban különösen fontos, hiszen ezen a területen hagyományosan nagyon sok olyan manuális feladata van, amely kellő erőforrások birtokában egyszerűen digitalizálható és automatizálható – lenne. Ebben lendítheti előre a vállalatot a low code platform. Az automatizált folyamatoknak pedig egyenes következménye hibák csökkenése.

Mindezzel együtt fontos tudni: ezek a platformok nem fognak minden igényt kielégíteni. Az összetett vállalatirányítási feladatok komoly mérnökévekben mérhető szaktudást kívánnak meg. Ugyan a fejlesztési folyamatot az agilis módszertan alkalmazásával kellően rugalmasabbá lehet tenni a platformokon, de ilyen esetekben egy szoftvercsomag testreszabása célirányosabb megoldás lehet. Ahol azonban nem egy ERP vagy core rendszer az alternatíva, ott radikálisan csökkenthető egy projekt emberierőforrás-igénye low code platformokkal.