Kővári Zoltán
-
Director, Rapid Software Development
A RAD olyan eljárás, amely a szoftverfejlesztés során nagy hangsúlyt fektet a gyorsaságra, a rugalmasságra és az agilitásra. A prototípusok készítésével, illetve a vizuális fejlesztési eszközök és iteratív fejlesztési technikák használatával a RAD lehetővé teszi, hogy a vállalatok hatékonyan fejleszthessenek új szoftvereket és lépést tarthassanak a változó üzleti igényekkel. A RAD használatával a vállalatok úgy alkalmazkodhatnak a változásokhoz, hogy közben megőrzik versenyképességüket egy folyamatosan fejlődő piacon.
A rapid application development (RAD) a hagyományos, tervvezérelt fejlesztési módszerek alternatívájaként jött létre az 1970-es években. Barry Boehm spirális modellje volt az első olyan RAD-megközelítés, amely hangsúlyozta a kockázatcsökkentés és a felhasználói visszajelzés előnyeit. James Martin, az IBM-nél dolgozva fejlesztette ki és formalizálta saját RAD-megközelítését, amely különösen jól működött tudásintenzív felhasználói felületek és üzleti rendszerek esetén. A RAD-megközelítés különösen az üzleti folyamatok újratervezésének időszakában vált népszerűvé.
A RAD előnyei közül a legfontosabb, hogy gyorsan lehet vele eredményeket elérni. A Waterfall megközelítéshez hasonló hagyományos szoftverfejlesztési eljárásokkal ellentétben a RAD egy agilisabb megközelítés, amely a fejlesztőgárda és az üzleti oldal közötti szoros együttműködésen alapul. Rövidebb idő alatt állíthatunk elő funkcionális szoftvert, így a vállalatok gyorsan tudnak reagálni, és lépéselőnyhöz juthatnak. A RAD másik fő tulajdonsága az alkalmazkodóképesség. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztési folyamat tetszés szerint alakítható a változó igényeknek megfelelően. Továbbá a RAD gyakran moduláris fejlesztést használ, ami lehetővé teszi a szoftver számos elemének egyidejű lefejlesztését, ezáltal csökkenthetjük a fejlesztésre szánt időt és költségeket. A RAD kulcsfontosságú eleme a prototípusok fejlesztése is. Ezzel a megközelítéssel már a folyamat elején elkészül a végleges szoftver funkcionális modellje, így már a fejlesztés során begyűjthetjük a felhasználók és érintettek visszajelzéseit, kiküszöbölhetjük a későbbi problémákat, és ezzel hosszú távon időt nyerhetünk. A vizuális fejlesztési eszközök is elengedhetetlen részei a RAD-nak. Használatukkal a fejlesztők szoftvert és prototípusokat állíthatnak elő anélkül, hogy nagy mennyiségű kódot kellene írniuk. Ez felgyorsítja a fejlesztési folyamatot és visszaszorítja a költségeket, így a csapat arra összpontosíthatja a figyelmét, hogy valóban funkcionális, felhasználóbarát alkalmazás szülessen.
A RAD-modellnek számos előnye van, de vannak hátrányai is, amelyeket figyelembe kell venni. A RAD-modell sikeressége nagyban függ a fejlesztői csapat szaktudásától és kreativitásától, mivel a tervezési fázisban gyakran kell gyors döntéseket hozniuk. A prototípusok gyors fejlesztése nem mindig számol projektterv hiányosságaival. Az iteratív fejlesztés során előfordulhat, hogy nem határozzák meg világosan a követelményeket, és ez később problémákat okozhat. A RAD-modell eredményessége nagymértékben függ a felhasználóktól származó folyamatos visszajelzésektől. Ha ezek a visszajelzések nincsenek meg, vagy nem érkeznek időben, a fejlesztési folyamat megakadhat. Az agilis és gyors fejlesztési folyamat során egyesek ellmulasztják a teljes körű tesztelést, ami a rontja termék minőségét, illetve ha a gyors fejlesztés során hiányos dokumentáció születik, az hosszú távon akadályozhatja a karbantartást. Ezen hátrányok elkerülése miatt fontos a megfelelő szakemberek kiválasztása a RAD-projektekhez, mi ebben nyújtunk segítséget.
Lássuk, mi, azaz a BB-csapat, hogy alkalmazzuk a RAD-megközelítést a gyakorlatban, azaz mire számíthatnak ügyfeleink a közös munka során. Kiemelt szempontnak tartjuk, hogy testre szabott, egyedi megoldást tudunk közösen elkészíteni, hatékony és gyakorlatias módon. A fejlesztési folyamatot mindig alapos elemzéssel kezdjük: az összetett igényeket úgy közelítjük meg, hogy a lehető legrugalmasabban bővíthető, változtatható megoldás születhessen majd. Tapasztalatunk szerint a fejlesztési folyamat során nagyobb üzleti igény változások is előfordulhatnak, melyet a RAD-megközelítés mellett könnyebben be lehet építeni. A folyamatok egyszerűsítése, digitalizálása vagy digitális termékek fejlesztése három tipikus eset, amikor érdemes ezt a módszert alkalmazni.
A low-code platformok mögött álló projektmenedzsment módszertan alapvető elemei a folyamatos kommunikáció és a transzparencia, azaz a fejlesztési folyamat állapotának precíz átlátása és irányítása. Az ügyfelek a folyamat közben bármikor feltehetnek kérdéseket, és adott fejlesztési szakasz végén módosíthatják és tesztelhetik a szoftvert, ami lehetővé teszi, hogy a változtatásokat könnyen és költséghatékonyan valósíthassuk meg. Amikor több ötlet tesztelésére van szükség, a gyors prototípuskészítés a megoldás: nagyon rövid idő alatt működő, bármilyen eszközön elérhető, könnyen módosítható prototípust készítünk, ami elfogadás esetén a további fejlesztés alapjául is szolgál.
A low-code emellett a fejlesztők számára is új munkamódszert jelent: előre megírt, megbízható kódokkal dolgozhatnak, amelyeket teljes mértékben egyéni igényekre szabnak. A repetitív fejlesztési feladatok helyett a kihívást jelentő fejlesztési problémák megoldására tudnak koncentrálni, ami gyorsítja a fejlesztést, növeli a kód minőségét és a programozó kollégák elégedettségét. Amikor egy létező informatikai közegbe integrálunk új szoftvert, gyakran egyedi hiányosságokra kell megoldásokat találnunk. Az előre megírt kódok további előnye, hogy rugalmasan illeszkednek a már meglévő rendszerekbe, vagyis könnyen integrálhatóak.