Öt technológia, ami nélkül nem élhetünk a következő évtizedben

Ha keresek, sem találhattam volna semmitmondóbb címet: öt technológia, évtized...; és mi nélkül nem élhetünk? Ráadásul pont egy olyan korban beszélünk évtizedről, amikor minden a gyors változásól és változásokhoz való igazodásról szól. Két-három éve minden második innováció, digitális transzformáció, automatizáció témájú prezentáció előadásban elsütik a Darwinnak tulajdonított kijelentést: "Nem a legerősebb fajok maradnak életben, hanem azok, amelyek a leginkább képesek alkalmazkodni." (Csak a pontosság kedvéért: ezt az evolúció atyja soha nem mondta. Valaki a 60-as években adta szájába, és mivel illett a Darwin-képbe, ott is maradt – derítette ki az internet mindentudó közössége.)

Az, hogy a kijelentés mostanság ennyire népszerű lett, valószínűleg annak köszönhető, hogy egybeesik mindennapi tapasztalatainkkal. Folyamatosan és egyre gyorsabban változik körülöttünk az üzleti környezet, amit annál jobban és gyorsabban tudunk lekövetni, minél magasabb szinten digitalizáltuk a tevékenységünket. De ha gyorsan alkalmazkodunk is a pillanatnyi helyzethez, kellenek a hosszabb távú tervek, célok. A rövid távú piaci változások éppen olyanok, mint Magellán hajóinak a homokzátonyok, sziklák és szorosok, itt egy éles balkanyar, ott a lassú csorgás segít... Miközben nem volt szabad szem elől téveszteni, hogy a cél a mesés Napkelet. Mert a sikerhez kellett az a forradalmi felismerés, hogy a világot alapjaiban változtatjuk meg, ha Nyugat felé indulva érünk Keletre.

Ezért kell rövid távra, középtávra és akár egy évtizedre is terveket kovácsolni, kiolvasva a jelenből azokat a jeleket, melyek a világ változásának irányát mutatják.

A COVID-19 átrendezte a világunkat

Az év nehézségei alapján számomra két terület kristályosodott ki, ami hosszabb távon meghatározza, hogy milyen technológiai irányok lesznek a nyerők. Az egyik a helyfüggetlenség: a vállalatok egyre inkább virtuálissá válnak, és sokkal inkább jelentik együttműködő dolgozók és dolgok hálózatát, mint egy jól körülhatárolható fizikai entitást. A másik pedig a rugalmasság igénye: 2020 bebizonyította, bármikor bármi bekövetkezhet, ahogy annak az ellenkezője is, és erre csak a reakcióképesség javításával lehet készülni. Egy azonban nem változott: mindez az emberekről kell, hogy szóljon.

E három tényező jelöli ki azokat a technológiákat, amik valószínűleg megkerülhetetlenek lesznek a következő évtizedben.

1. Digitális kollaborációs platformok

Nem hiszem, hogy a 2020-as év után bárkiben is felmerülne a kétség, hogy ennek helye van ebben a top 5-ben. Online meetingeket tartunk, dokumentumokat osztunk meg és szerkesztünk közösen a cloudban, egyre több eszköz jelenik az online megbeszélések hatékonyságának támogatására és így tovább... Platformokból nincs hiány, vannak átfogó kollaborációs irodai megoldások (Google, Microsoft), tárolási szolgáltatások (Box, Dropbox), kommunikációs felületek (Slack, LogMeIn). És persze ne feledkezzünk meg a videokommunikáció alkalmazásokról (Microsoft Teams, Google Meet, Zoom, Cisco WebEx és társai).

Kínálat tehát van bőséggel. De a lényeg itt sem a technológia. Valószínűleg minden felhasználó meg tudja határozni azokat a kritériumokat, ami alapján dönt egyik vagy másik mellett. És amúgy is, bármikor átállhat egy harmadikra. Sokkal inkább a mögöttes szemlélet az érdekes. Egykor a távoli, azaz remote (elérés, hozzáférés, desktop stb.) volt a kulcsszó, ám azok a távoli kapcsolatok, hozzáférések egyirányúak voltak, és csak hellyel-közzel lehetett beszélni együttműködésről. Ma viszont mindenki egyenlő távolságra van egymástól és azoktól az adatoktól, dokumentumoktól, amelyeken közösen dolgoznak. Ez olyannyira hatékonynak bizonyult, hogy nem kockáztatunk sokat, ha arra fogadunk: a kollaborációs platform az évtized egyik alap technológiája lesz, és beláthatatlan mennyit és milyen irányba fejlődhet (pl. holografikus megjelenítés).

2. Low-code platformok

Sikerük alapja, hogy az üzlet számára kritikus kérdéssé vált a reakcióidő rövidítése. Mivel gyorsan változik az üzleti környezet, csak az agilis hozzáállás vezethet sikerre, és ehhez jó, sőt egyre inkább nélkülözhetetlen alapeszköz lesz a low-code platform. Ebben a kérdésben a témával foglalkozó piackutatók elemzései teljesen egy irányba mutatnak. A Gartner tavaly egy elemzésében korunk legfontosabb trendjei közé sorolta az alacsony kódolási igényű fejlesztői platformok elterjedését és a civil fejlesztők térnyerését. A Research and Markets pedig az idén nyáron azt prognosztizálta, hogy 2026-ig a low-code platformok piaca évente átlagosan 24 százalékkal bővülhet. Ez abból az egyszerű tényből táplálkozik, hogy egyre szélesebbre nyílik az olló az üzlet sebességigénye és az IT szállítási kapacitása között.

A vállalat két fontos dolgot is nyer egy low-code platform bevezetésével: csökken(het) a shadows IT veszélye, és gyorsul(hat)nak az üzleti folyamatok. Ehhez persze kellenek az innovatív citizen developerek (civil fejlesztők). Emellett fontos a határok meghúzása, azaz annak egyértelmű rögzítése – és betartatása –, hogy meddig tart a citizen developer hatásköre, és honnan kell az IT-nak foglalkoznia az adott feladattal.

3. Az RPA (Robotic Process Automation) eszközök

Sikerük részben ugyanabban gyökerezik, mint a low-code platformoké: a gyorsaság iránti igényben. További fontos elem a fentebb emlegetett emberközpontúság: vegyük le minden olyan tevékenység terhét az emberről, amely monoton ismétlődik, időigényes és jól strukturálható, és bízzuk RPA-kra, azaz folyamatautomatizálási szoftverrobotokra. Ezek ugyanazt végzik a digitalizált folyamatokban, mint a fizikai robotok az automatizált gyártósorokon: egy műveletsort, de akármikor és akárhányszor, míg az ember keresheti a következő digitalizálandó célt...

Mert az emberi munkaerőre, amelyből egyre nagyobb a hiány, elsősorban olyan feladatoknál lesz szükség, amelyek nem bízhatók szoftverre, mert kreativitás kell hozzájuk. A McKinsey egy idei előrejelzése azzal riogat, hogy Európa az évtized végére 6 millió fős munkaerőhiánnyal lesz kénytelen szembenézni. A folyamat már most elindult, nem véletlen, hogy óriási kereslet van RPA eszközökre: a Grand View Research az USA piacán 2027-ig évi 34 százalékkal átlagos bővüléssel számol, de az európai piacra vonatkozó előrejelzések is hasonló tempójú növekedést prognosztizálnak.

A Gartner már az ún. hiperautomatizálással borzolja a kedélyeket. Ez egyesíti az RPA-t, az intelligens üzletifolyamat-menedzsment szoftvereket és az AI-t, létrehozza belőlük a szervezet digitális ikrét, és így megvalósíthatóvá teszi az AI-vezérelt döntéshozatalt.

4. AI, azaz a mestersége intelligencia

AI lesz mindenben és mindenhol. Ahogy már most is itt van mindenben és mindenhol. Az intelligens asszisztensek beköltöztek a mobilokba, a különböző AI motorokat felhőből lehet használni, fejleszteni, az OpenAI GPT-3 modellje olyan dolgokra képes, amiket még öt éves is a sci-fi kategóriájába soroltunk volna.

Hogy kedvenc témámnál, a fejlesztésnél maradjak, egy kis San Franciscó-i fejlesztő cég, a Debuild például olyan AI-alapú eszközt épített a GPT-3 segítségével, aminek csak el kell mesélnünk, hogy milyen webes alkalmazást szeretnénk (mit csináljon, milyen adatokkal dolgozzon, mit jelenítsen meg a böngésző felületén stb.), és a mesterséges intelligencia előállítja nekünk, API-stól, konnektorostól, ahogy kell. Tegyük hozzá, a kód még közel sem tökéletes, de a kísérlet arra mindenképpen jó, láthatjuk: a lehetőségek határtalanok.

5. Natural language processing, azaz a természetes nyelv feldolgozása

És ha már szabatos mondatokkal utasíthatjuk az AI-t, hogy drótozza össze a kívánt webes alkalmazást, ne feledkezzünk meg a hátteréről, a természetes nyelv feldolgozásáról. Az informatika egyik legizgalmasabb területe, sokan az általános mesterséges intelligencia kulcsának tekintik. Mind az élő beszéd értelmezése, mind generálása összetett problémakör. Ebben is az OpenAI jár az élen: a már emlegetett GPT-3 modell 175 milliárd paraméterrel dolgozik. Még így is távol van a tökéletestől, de már ezen a fejlettségi szintjén is megkönnyíti az életünket. Az ügyfélszolgálatokon chatbotok válaszolnak az ügyfelek sztenderd kérdéseire, egyszerűbb, hanggal utasítható virtuális asszisztensek segítenek eligazodni a napi tevékenységeinkben, ez teszi lehetővé az intelligens szemantikus keresést (akár vállalati dokumentumokban, akár a neten). Ezek az évtized végére életünk részévé válnak. A cél természetesen az intelligens kognitív kommunikáció, erre azonban még várni kell. Talán az évtized végére...

‍

Persze mondhatná valaki, hogy számos fontos technológia kimaradt. Hol van például az 5G, az IoT vagy a VR/AR? Természetesen ezek is mélyreható változásokat hoznak. A felhős AI-modellek használatában segíthet majd az 5G alacsony késleltetésű adatátvitele, ami a már létező és korlátozottan használható augmented reality alkalmazások előtt is új távlatokat nyit, főleg ipari környezetben. És természetesen nem szabad megfeledkezni arról, hogy mindezzel a kiberbiztonság is új szintre kerül. Abban a világban, ahol a digitalizáció és az automatizáció áthatja munkánkat és civil életünket egyaránt, a kibervédelem a szó szoros értelmében életbevágóan fontos.