A low-code, a szoftverfejlesztés forradalma gyorsíthatja tovább a digitalizációt

A vállalatoknak egyre több szoftverre és egyre több szoftverfejlesztő szakemberre van szükségük, hogy tartani tudják a piac által diktált és a digitalizáció által lehetővé tett hatékonyságnövekedést. A hatalmas kereslet új technológiai megoldásokat hoz, amelyek gyökerestül forgathatják fel a szoftveripart, potenciális szoftverfejlesztővé téve gyakorlatilag szinte bárkit.

A szoftveripar ma

A gazdasági növekedés egyik legfontosabb motorja a technológia fejlődése, amely segítségével egységnyi munka, tőke és természeti erőforrás felhasználásával egyre több értéket vagyunk képesek előállítani. Jó példa erre a mezőgazdaság, amely pár ezer év alatt eljutott a családi önfenntartó gazdálkodástól addig, hogy ma egy óriási farmon is alig dolgozik már fizikai munkás. Lettek viszont helyettük mérnökök, köztük informatikusok is szép számmal. A számítástechnika egyre jobban átszövi az összes iparágat, a pénzügyi szektortól kezdve a járműiparon át egészen a mezőgazdaságig. Ezt a jelenséget nevezzük digitális transzformációnak. A következő évre a vállalatok IT költése elérheti a 4 billió USD-t, amin belül a szoftverek beszerzésére szánt szelet nő a leggyorsabban, az átlag 3-4 százalékkal szemben 8-9 százalékkal, hogy 2020-ra megközelítse majd a 800 milliárd dollárt (Forrás: Gartner).

Keresleti piac

Negyed évszázad alatt az egzotikusan geek szoftverfejlesztés lett az egyik leggyakoribb szakma nem csak a fejlett világban, de az olyan országokban is, mint India, Pakisztán és Kína. Az egyetemek ontják magukból a programozókat, mégis egyre nagyobb a hiány belőlük. Kezdetben a fejlett gazdaságok számára megoldást jelentett a szakemberek "importja" a fentebb említett ázsiai országokból, valamint Kelet-Európából, ám a világ éhségét a szoftverek iránt ez sem tudta jelentősen csillapítani. Jól tetten érhető a vállalatok kétségbeesése a bérek és a munkakörülmények alakulásában. Ma Budapesten egy kezdő szoftverfejlesztő mérnök joggal vár el akár bruttó 600 ezer forint fizetést is, miközben egy tapasztalt programozó ennek az összegnek a két-három szorosát is megkaphatja, és ehhez még vezetői beosztásba sem kell kerülnie (Forrás: Talentera). A munkakörülmények pedig sokak számára mesébe illőek: a szolgáltatások hosszú listáján a játszószoba, a masszőr, az ingyen kávé, gyümölcs és sütemény már szinte alapnak számítanak. Teljesen megszokott az is, hogy külön csapat dolgozik azon, hogy a céget minél vonzóbbá tegye a munkavállalók számára.

A low-code

Nem csoda hát, hogy a piac kitermelte a maga megoldását a problémára, ami a szoftverfejlesztés folyamatának vertikális felbontása lett. A low-code modellben az alkalmazások minden fontos architektúrális funkciója - mint az operációs rendszerrel való kapcsolattartás, adatbáziskezelés, felhasználók kezelése, UI modell, és a többi - egy termékesített platformban kerül kialakításra. Vagyis, a leendő üzleti alkalmazásnak az alsóbb rétegei nem egy "egyszer használatos", hanem egy folyamatosan optimalizált, a végletekig csiszolgatott kódban manifesztálódnak. Minden low-code projektre jellemző, hogy az üzleti logika kialakítása sokkal gyorsabb, mint egy hagyományos, egyedi szoftverfejlesztési projektben lenne. Az, hogy pontosan milyen kompetenciák szükségesek a low-code alkalmazásfejlesztéshez az platformfüggő. Vannak eszközök, amelyek egy fajta fejlesztési keretrendszerként működnek, tehát a céljuk nem a programozók kiváltása, csak a munkájuk megkönnyítése. És vannak platformok, amelyekhez csupán minimális programozói tudás szükséges; sőt, olyanok is, amelyekhez semmiféle programozói kompetencia sem szükséges.